Az első napon Isten megteremtette a kutyát

Az első napon Isten megteremtette a kutyát. És mondá az Úr: Ülj egész nap házad ajtaja előtt és morogj meg mindenkit, aki elhalad vagy bejön. Húsz évnyi életet adok neked.Húsz év? – kérdezte a kutya. Az túl sok morgás.

Adj nekem csak tíz évnyi életet, a másik tízet visszaadom Neked. És beleegyeze az Úr.
Második napon Isten megteremtette a majmot. És mondá: Szórakoztasd az embereket, majomkodj és nevettesd meg őket. Ehhez húsz évnyi élettartamot adok neked.

Húsz év ehhez túl sok – mondta a majom. Én nem majomkodnék annyit. A kutya visszaadott Neked tíz évet, én is ezt teszem. És ebbe is beleegyeze az Úr.

Harmadik napon Isten megteremtette a szarvasmarhát. És mondá: járj ki a földekre a gazdáddal nap mint nap, izzadj a Nap heve alatt, fialj borjakat, és adj tejet a gazdádnak. Hatvan évnyi élettartamot adok neked mindehhez.

Azt mondja a marha: Ez meglehetősen kemény sors hatvan éven keresztül. Inkább vállalnék csak húszat és visszaadnék Neked negyvenet. És lőn: ebbe is beleegyezé az Úr.

Negyedik napon Isten megteremtette az embert. És mondá: Egyél, aludj, játssz és élvezd az életet. Minderre húsz évet adok neked.

Azt mondja az ember: Mi? Csak húsz év? Ha lehet, kérem még azt a negyvenet, amit a szarvasmarha adott vissza Neked, meg azt a tízet, amit a majom és azt a tízet is, amit a kutya utasított vissza.

Legyen! – mondá az Úr.

Hát így esett, hogy életed első húsz évében eszel, alszol és játszol, a következő negyven évben izzadsz a nap alatt és gürcölsz, hogy eltartsd a családod, a következő tíz évben majomkodsz, hogy szórakoztasd az unokáidat és az utolsó tíz évben csak üldögélsz a kapu előtt és megmorogsz mindenkit, aki a közeledbe jön.