Az orosz–ukrán konfliktus továbbra is rendkívül feszült, ám új jelek utalnak arra, hogy a béketárgyalások felé mozdulhatnak el a felek. Donald Trump első 100 napját ünnepli újraválasztott elnökként, mégis továbbra sincs valódi megoldás az Ukrajnában zajló háborúra – holott annak lezárását egykor az első napjára ígérte.
Kijevben óvatos optimizmus érződik. Marco Rubio amerikai külügyminiszter a következő hetet „kritikusnak” nevezte, és – immár sokadszorra – kilátásba helyezte visszavonulását, ha nem születik kézzelfogható eredmény.
Bár a hivatalos tárgyalások eddig nem hoztak áttörést, a bennfentesek szerint az ukrán delegációban most először érzékelhető óvatos derűlátás.
„Próbáljuk javítani a pozíciónkat” – mondja egy magas rangú ukrán tisztviselő. „De mindenki blöfföl. És a veszély az, hogy valaki túlzásba esik.”
Ez a törékeny bizalom nem feltétlenül abból fakad, hogy Trump képes lenne tartós békét teremteni, sokkal inkább a politikai hangulatváltás ad reményt.
A Szent Péter-bazilika árnyékában: Zelenszkij 15 perce
A francia diplomáciai közvetítéssel megszervezett római találkozó Zelenszkij és Trump között szinte az utolsó pillanatban kapott hivatalos megerősítést. A két vezető a Vatikánban találkozott, és a világ egy különös, már-már szimbolikus képet láthatott róluk a Szent Péter-bazilikában – politikai egyenrangúság látszatát keltve.
Ukrán források szerint Zelenszkij a rendelkezésére álló szűk negyedórát egy világos és határozott üzenetre használta fel: Ukrajna kész a feltétel nélküli tűzszünetre, Oroszország nem. És Trump az egyetlen, aki békét teremthet – ezért nem adhatja fel.
Úgy tűnik, Trump valóban megértette az üzenetet. Későbbi közösségi médiás bejegyzéséből világosan kiolvasható, hogy Zelenszkij szavait komolyan vette. Válasza Putyinnak – akit „meggyőzött” – eddig a legerőteljesebb volt.
Orosz válasz: csalódottság és fenyegetés
Az Egyesült Államok hivatalosan is elutasította Putyin legutóbbi javaslatát, amely szerint május 9., az orosz győzelem napja előtt háromnapos tűzszünetet tartanának. Trump szóvivője, Karoline Leavitt televíziós nyilatkozatában egyenesen figyelmen kívül hagyta az ötletet.
A helyzetet tovább élezte az április 24-i masszív rakétatámadás Kijev ellen, amely során egy Észak-Koreából származó rakéta legalább 12 ember életét oltotta ki. Ez mély nyomot hagyott Trumpon is.
„A folyamat elején Trump nagyon frusztrált volt Zelenszkij miatt” – mondja egy amerikai forrás. „Most a helyzet megváltozott, és Putyin miatt frusztrált.”
Ukrajna elutasította a korlátozott fegyverszünetet, és erőteljesen hangsúlyozta követeléseit: „Ha Oroszország valóban békét akar, akkor azonnal le kell állítania a tűzszünetet” – írta Andrij Sibiha külügyminiszter közösségi posztjában. „Miért kellene várnunk május 8-ig?”
A múlt heti, kevéssé reménykeltő londoni tárgyalások váratlan előrelépést hoztak. A technikai szintű egyeztetések Ukrajna és a Nyugat között minden eddiginél részletesebbek és gyümölcsözőbbek voltak.
Bár Trump első hivatalos békejavaslata Ukrajna számára elfogadhatatlan maradt – például Krím annektálásának amerikai jogi elismerése és a szankciók megszüntetése konkrét békegarancia nélkül – az ukrán vezetés pozitívan értékelte a háttérben zajló biztonsági egyeztetéseket. A nyugati katonai kontingens kérdésében számos részlet tisztázódott, beleértve a légi, tengeri és szárazföldi jelenlétet is.
Általános támogatottság alakult ki egy olyan megállapodás körvonalaira, amely a területi kérdéseket csak a fegyverszünet után tárgyalná újra, továbbá szankciós záradékot is tartalmazna arra az esetre, ha Oroszország megszegné az egyezséget.
Az ukrán vezetés tisztában van azzal, hogy Trump nehezen tudná keresztülvinni a Krím elismerését a Kongresszuson – különösen az ő jóváhagyásuk nélkül.
Egy nyugati diplomata reményét fejezte ki, hogy még a héten létrejöhet a tűzszüneti egyezség.
Bár Oroszország nyilvánosan visszavett néhány követeléséből, és elfogadta a közvetlen tárgyalás lehetőségét Zelenszkij kormányával – akit korábban illegitimnek nevezett –, valójában továbbra is kemény taktikát alkalmaz.
Szergej Lavrov külügyminiszter április 28-án kijelentette, hogy Oroszország minden, általa annektált terület teljes elismerését követeli – beleértve azokat a régiókat is, amelyek felett jelenleg sincs teljes ellenőrzése.
Emellett újra előkerült a rég nem hallott követelés Ukrajna „demilitarizációjáról” és „denacifikációjáról” is – bár ezek a kifejezések korábban már szinte teljesen eltűntek az orosz kommunikációból.
Ez a felfokozott retorika annak a jele lehet, hogy Moszkva továbbra is bízik a kimerítő háborús stratégia és a pszichológiai nyomásgyakorlás hatékonyságában.
CIKK FORRÁSA: https://www.napjainkportal.hu/
CIKK FORRÁSA: Twice.hu
