Egy szakértő szerint a világon két hely van, ahol biztonságban lehetnénk egy nukleáris háború esetén – és ezek meglepetést okozhatnak.
Az elmúlt hetekben a közel-keleti feszültségek uralják a híreket, és a világ más területein is folytatódnak a konfliktusok, ezért sokan attól tartanak, hogy nukleáris fegyverekkel vívott világháború törhet ki.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy a hétvégén sikeresen kilőtt rakétákat három iráni nukleáris létesítményre, miután Izrael június 13-án támadást indított iráni nukleáris és katonai létesítmények ellen.
A lépésre azután került sor, hogy Iránról azt állították, nukleáris fegyverek fejlesztésén dolgozik. Később tűzszünetet kötöttek, azonban Izrael azzal vádolta Iránt, hogy megsértette azt, miután állítása szerint két iráni rakétát lőtt le – ezt a vádat Irán tagadta.
Ezt követően Donald Trump elnök dühös kirohanása után a tűzszünet visszatért, és az Associated Press szerint úgy tűnik, tart is.
Bár egy nukleáris háború az egész világ népességére káros hatással lenne, úgy tűnik, hogy néhány hely biztonságosabb lenne másoknál.
Annie Jacobsen oknyomozó újságíró és szerző elmagyarázta, hogy Ausztrália és Új-Zéland lehetne a két legjobb hely, ahová a legrosszabb esetben menni lehetne, mivel a déli féltekén fekvő országok lennének az egyetlenek, amelyek képesek lennének „fenntartani a mezőgazdaságot”.
Jacobsen tavaly Steven Bartlettnek adott interjújában a The Diary of a CEO podcastban elmondta: „Iowa és Ukrajna olyan helyek, ahol 10 évig csak hó lenne. Így a mezőgazdaság összeomlana, és ha a mezőgazdaság összeomlik, az emberek meghalnak.
Ráadásul sugárfertőzés is lesz, mert az ózonréteg annyira megsérül és megsemmisül, hogy nem lehet a napfényben tartózkodni.
Az emberek kénytelenek lennének a föld alatt élni. Tehát el kell képzelni, hogy az emberek a föld alatt élnek, és mindenhol élelemért küzdenek, kivéve Új-Zélandot és Ausztráliát.”
Jacobsen arról is beszélt, hogy a nukleáris fegyverek milyen hatással lennének az emberiségre, és hivatkozott Owen Toon professzor 2022-es tanulmányára is.
„Kétségtelen, hogy több száz millió ember halna meg a tűzgolyókban” – mondta Jacobsen. „Toon professzor és csapata… mintegy frissítette a nukleáris tél elméletét az élelmiszerellátás szempontjából, és számításuk szerint ötmilliárd ember halna meg.”
Amikor Bartlett megkérdezte, hová menne a bolygó másik három milliárd lakója, Jacobsen elég egyértelműen válaszolt.
„A bolygó lakossága jelenleg körülbelül nyolc milliárd fő, igaz?” – mondta Bartlett.
„Tehát három milliárd ember maradna életben. Hová menjek, hogy én is a három milliárd közé tartoznék? Most jártam Új-Zélandon és Ausztráliában” – mondta Bartlett.
Jacobsen így válaszolt: „Pontosan oda kellene mennie. Toon szerint ezek az egyetlen helyek, ahol ténylegesen lehetne mezőgazdaságot folytatni.”
Ausztrália és Új-Zéland emellett messze vannak a világ legnagyobb nukleáris hatalmaitól.
Máshol a Newsweek elemezte azokat a térképeket, amelyek azt mutatják, hogy az Egyesült Államok mely területei lennének érintettek egy esetleges nukleáris háború esetén.
A Scientific American egy térképet tett közzé, amely a coloradói, wyomingi, nebraskai, montanai és észak-dakotai rakétasilókra összpontosított, és célja az volt, hogy megmutassa, hol lenne a legbiztonságosabb.
Szerintük egy rakétasiló megtámadásához „egy vagy két nukleáris robbanófejre” van szükség, „amelyek robbanóereje 100 000 tonna TNT-nek felel meg”.
Ezeknek a célpont közelében kell lenniük, és „hatalmas tűzgolyókat” eredményeznek, amelyek „elporlasztanak mindent a környezetükben”.
Nem csak ez, hanem „pusztító lökéshullámokat” is keltenek, amelyek célja „a rakéták megsemmisítése a kilövőcsövekben”.
A Newsweek szerint a legbiztonságosabb államok a következők: Maine, New Hampshire, Vermont, Massachusetts, Rhode Island, Connecticut, New York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware, Maryland, District of Columbia, Virginia, West Virginia, North Carolina, South Carolina, Georgia, Florida, Alabama, Mississippi, Tennessee, Kentucky, Ohio, Indiana és Michigan.
Ezek mind a legmesszebb vannak a potenciális támadásoktól.
via
