Érdekesség

Miért olyanok Amerikában a házak előtti aszfaltburkolatok még évtizedek múltán is, mintha újak lennének?

Ez az előrelátó gondolkodás egyik legjobb példája.

Már gyerekkoromban is lenyűgözött az amerikai házak gyönyörű képeslap-szerű fotói.

A kötelezően nyírt fű miatt nincs gaz-dzsungel, a kerítések hiánya miatt a lakóövezet egységes, a házak előtti aszfalt pedig tökéletesen sima, mintha mindenhol frissen fektették volna az aszfaltot.

Apropó aszfalt…

Nemrégiben egy jó ismerősöm, aki üvegkészítő mester, elküldte nekem a háza és műhelye fotóit. Meg kell jegyezni, hogy Michigan államban, Cold River városában él (USA). Ez egy régi, kisváros, mindenféle ipar vagy pénzügyi központok nélkül, ezért az emberek nem dicsekedhetnek túl nagy vagyonnal.

Azonban lenyűgözött, mennyire rendezettnek tűntek a házak előtti udvarok, illetve maguk a házak és az utak. Megkérdeztem az ismerősömet:

– Nemrégiben újítottátok fel a házat? Minden olyan szép, az aszfalt is új.
– Nem, csak nemrég lett festve az aszfalt.
– Micsoda? Talán a füvet is festitek vagy mi?

Az ismerősöm nevetett, majd elmagyarázta: az USA-ban és Kanadában sehova sem lehet menni saját közlekedési eszköz nélkül, és mivel minden családtagnak van autója, ezért az összes útfelület hatalmas terhelésnek van kitéve. Aki tehetősebb, az Klinker térburkolatú vagy járólapos utakat épít, aki szegényebb, ott aszfalt van.

Az amerikaiak, még ha nem is túl gazdagok, akkor is jól tudnak bánni a pénzzel és képesek jól beosztani azt. Jól tudják, hogy az aszfalt cseréje a saját zsebükből nem lenne olcsó mulatság mulatság. Az USA-ban és Kanadában minden építési munka aranyába kerül.

Így hát ehelyett az átlagos amerikaiak körülbelül 3-5 évente… lefestik az aszfaltozott utakat a házuk előtt.

A laikus számára hihetetlennek tűnhet a látvány, amikor egy teherautó tartálykocsival az épület elé ér, kiönti a festéket közvetlenül az aszfaltra, majd a munkások elsimítják a festéket az úton.

Sok videót találhattok erről közösségi oldalakon, mivel elég megnyugtató látványt nyújt maga a festési folyamat – legalábbis egy képernyőn keresztül nézve.

Valójában ez egy összetett technológia az aszfalt romlásának megakadályozására, amit „sealcoating”-nak hívnak. A fekete, sűrű festék egy összetett keveréke a finom kvarchomoknak, szilikonoknak, festéknek, bitumennek és még sok más adalékszernek, amelyek nemcsak elfedik az aszfaltot és pokolian feketére festik, de meg is védik is a repedésektől, a víztől, a fagytól, a napsugaraktól, az olajtól és a benzintől.

Az ilyen keverékkel kezelt aszfalton gyorsabban olvad a hó, a víz pedig gyorsabban elfolyik a csatornába.

A feldolgozási technológia nagyon egyszerű, nem igényel magas szakmai tudást, de nagyon káros – nem kellemes belélegezni az olvadt polimereket és a bitument, ezért a sealcoatingot általában a szegényebb munkásosztály tagjai, vagy külföldi munkavállalók végzik.

Az út kezelése 2-3 órát vesz igénybe, 8 óra múlva pedig már lehet rajta járni és vezetni. Ha a kezelést 3-5 évente megismételjük, az aszfalt sokáig „kitart”. Például az ismerős mesterünk településén az aszfaltot még a 80-as évek végén fektették le, és még mindig olyan, mint az új, bár a városi utak néhol már „összeomlottak”, ami a képeken is jól látható.

Európában az aszfaltozott utak kátyúi komoly okot adnak a költségvetés számára, míg odakint, a tengerentúlon tisztában vannak vele, hogy jobb megelőzni a bajt, mint később drága javítást vagy teljes cserét végezni. A megtakarított pénzt pedig jobb nyaralásra, tengeri körutazásra vagy a jelzáloghitel egy részének törlesztésére fordítani.

Érdekes, hogy vajon nálunk is van ilyen szolgáltatás? Elméletileg ez egy jó üzlet lenne.

via