Megy a púpos a temetőben. Elé ugrik egy kis törpe és megkérdezi: – Púpos mi van a hátadon? – Egy púp. – Kell az neked? – Nem. És láss csodát a púpos felegyenesedik és rendesen jár. Boldogan megy be a városba, amikor találkozik a sántával. Neki is elmondja a történetet. A sánta fejvesztve rohan a

Szörnyű vihar dühöng egy kis székely faluban. Sára nem hajlandó kimenni a kútra vízért, hogy levest főzzön az urának. Ármin gazda jöve hazafele a kapálásból, és meghökken: – Nincs ebéd, asszony? – Csak nem kívánja kend, hogy bőrig ázzak azért a kis meleg ételért? Az öreg nem szól semmit. Veszi a favödröt, kimegy a kútra,

Két szöszi találkozik a Mennyországban… – Te hogy haltál meg? – kérdezi az egyik. – Én megfagytam.– Húúú, az borzasztó lehetett. – Á, nem volt olyan szörnyű, először nagyon fáztam, aztán elaludtam és már csak melegséget éreztem. És te? – Én gutaütést kaptam. – Hogy-hogy? – Éppen dolgoztam, amikor kaptam egy telefont, hogy a férjem

Anyós az új vejéhez: -Hát fiam, most, hogy benősültél hozzánk, 3 dolgot jegyezz meg, ha nem akarsz velem összeveszni: 1. Ha rendesen van a kendő a fejemen, akkor bátran szólhatsz hozzám. 2. Ha kicsit hátrébb van tűrve, akkor már óvatosan szólj, ha jót akarsz. 3. Ha a kontyom alatt van a kendőm, ne is szólj

A férfi odalép a kolléganőjéhez. – Tudod, Micike…Mire gondoltam.. – Na, mire gondoltál, János? – Életem összes nőjét ugyanazzal a mesével hódítottam meg… – Csakhogy ez velem nem fog sikerülni! – mondja a nő határozott hangon. – Tudom, hogy nem, Micike. Nem olyan vagy, mint a többi lány. Különleges vagy és igazi egyéniség. Soha életemben

A székely és a fia hazafelé tartanak szekérrel a vásárból. Meleg van, az öreg megszomjazik, megállnak egy söröző előtt. -Na fiam, én ide bemegyek, megiszok egy sört, te addig vigyázol a szekérre, nemsoká jövök. Telnek a percek, órák, a fiú már nagyon ideges. Kijön az öreg, mire a fia mérgesen: -Idösapám, maga olyan mint a

Távirat jön a vidéki birtokra az ifjú gróf részére. “Délután ötkor érkezem a vonattal. Az állomáson várjon. Menyasszonya.” A gróf úr szól a kocsisának, fogja be a két legszebb lovat és mennek az állomásra. A gróf kicsit izgatott, így korán indulnak, illetve az állomásra is korán érkeznek. A gróf le-fel járkál, dohányozva a töltésoldalban. Egyszer

Két kisgyerek beszélget. Mondja az egyik: – Tudod mi a különbség a rendőr és a strucc között? – Nem. – hangzik a válasz. … Véletlenül egy rendőr volt a közelben és hallotta a beszélgetést. Mogorván, fenyegető tekintettel lép oda a gyerkőcökhöz, majd megkérdi: – Na mi a különbség? Nagyon megijed a viccmesélő, ezért azt mondja:

Az angol, a francia és a magyar beszélgetnek róla, hogy kinek a nyelvében bonyolultabb kiejteni a szavakat. Kezdi az angol: Nálunk baromi nehéz a kiejtés, például az asztalt úgy kell írni, hogy „table” és úgy ejtik, hogy „téböl”. Az semmi – mondja a francia – nálunk úgy kell írni, hogy „bonjour” és úgy ejtik, hogy

Hazaér a székely fiú messzi útról az apjához. Udvaron elkiáltja magát: – Ídesapám! Semmi válasz. Bemegy a konyhába, ott is: – Ídesapám! Megint semmi. Benyit a fészerbe, látja az apja ott hámozza a krumplit. Odaszól neki felháborodva: – Hát ídesapám! Hát itt szólogatom miúta, hogy meggyüttem! Az öreg nyugodtan válaszol: – Tudom fiam, bólogattam!