Falusi Mariann nemrégiben nyugdíjba vonult, és nyilvánosan fejezte ki felháborodását a kapott nyugdíj összegével kapcsolatban. A „Heti Libazsír” című interjúsorozat legutóbbi adásában beszélt erről a témáról, ahol kifejtette, hogy méltatlannak tartja az összeget, amit kap. A beszélgetés során kiderült, hogy bár már 65 éves, egyes korábbi évei, amelyeket főiskolai tanulmányokkal töltött, nem számítottak bele a nyugdíjba. Ez a tény nagymértékben befolyásolta az általa kapott havi összeget, ami okozta csalódottságát és felháborodását.
„4 vagy 5 nappal ezelőtt lettem nyugdíjas. Nem számították bele a főiskolai időszakot valahogy. Nem tudom, hogy ezt hogy számolják ki. ”
Falusi Mariann az interjúban elárulja, pontosan mennyi a nyugdíja:
„az emberen nem látszik, hogy az, hogy nyugdíjas, viszont az [meglátszhat], hogy mennyi nyugdíjat kap, és abból hogy fog tudni megélni, és itt nem magamról beszélek, mert hála a Jóistennek, ha az erőm engedi, akkor dolgozom, ameddig csak lehet. Ahogy elnézem a nyugdíjamat, élethosszig kell dolgoznom. De azért az a 86 ezer forint, amit én kapok nyugdíjnak, az nem hiszem, hogy olyan nagyon sok, amiből én nagyon meg tudnék jól élni.”
Sok előadóművész van ugyanolyan helyzetben, mint Falusi Mariann, de az énekesnő nem igazán tudja, hogyan jött ki a számára ez a döbbenetesen alacsony összeg. Mindenesetre felháborodásának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a színészek és művészek milyen helyzetben vannak ma Magyarországon a sportolókhoz képest:
„Nem igazán tudom, hogy ebbe mit számolnak bele, hogy ezt hogy csinálják. Én csak egy évet voltam egyébként külföldön, egy évet dolgoztam külföldön folyamatosan. Meg [számít] az eleje is, amikor jöttek be azok a kis jogdíjak, amikor itt-ott felléptünk. Azokat befizették. De vannak ismerősök, akik azt mondták, hogy annak idején lenyelte ezeket rendesen az ORI meg az Interkoncert meg ezek az intézmények, és lehet, hogy az sem számít bele. De ez az, amit szoktak mondani, tudod: hogy a sportoló, aki egyszer elindul az olimpián, az élethosszig kap pénzt. A színészek-művészek, akik végigdolgozzák az életüket, azoknak viszont azt mondják, hogy hát félre kellett volna tenni annak idején, amikor nagyobb volt a gázsi. Hát a nagyobb gázsi annak idején, amikor a Györgyivel kezdtük, kettőezer forint volt fejenként, és utána sem emelkedett olyan túlzottan. A mostani idő az, amikor elképesztő lehetőségek vannak meg gázsik, és tulajdonképpen nekem ár-érték arányban túlemelt valamik. Ha annak alapján állapítanák meg, mint ahogy szokott lenni, amikor valaki nyugdíjba megy, akkor az utolsó hány évet számolják, akkor az azért egy kicsit jobb lenne. De így ez elég vicces.”
